Az emberi szervezetre gyakorolt jótékon hatásaikra számos biológiai kísérle mutat rá Táplálkozástudományi szakembere tanulmányai szerint, közel 20% kal ritkább a szív- és érrendszeri halálozá azok körében, akik napi rendszerességgel nagy mennyiségben fogyasztana zöldséget és gyümölcsöt, vagyis flavonoidokat.
● Idén 15 éve, hogy a Flavin7 első termék megszületett. Mi ösztönözte Önt a kutatásra és a fejlesztésre?
– Mindig hittem a természetes forrásokban és kutattam a természet erejét. Kamaszkoro óta tanulmányozom a zöldségekben gyümölcsökben és gabonafélékbe található hatóanyagok szerkezetét összetételét. Ez régi szenvedély. Édesapám harmincegy évvel ezelőtti infarktusa és vérképzésének leállása indította el bennem a gondolatot, hogy találjak és továbbfejlesszek egy olyan készítményt, amellyel könnyíthetek, segíthetek a betegségén. Ő nagyon súlyos vérképzőszervi problémával élt hosszú éveken át, szinte reménytelen állapotban. Az egész szervezetében annyira vékonnyá váltak az erek, hogy áteresztették a vért.
Csontsoványra lefogyott, nagyon sűrűn kellet vért kapnia Szörnyű volt ezt látni, megélni. Nem akartam elveszíteni őt…
Ekkor gondoltam arra, hogy a vörös gyümölcsök kivonatával talán támogatni lehetne a vérképzését és az érrendszerét. Elkezdtem kezelni Édesapámat úgy, hogy naponta vörös gyümölcsök kivonatát adtam neki fogyasztásra. Egyre jobban lett, és idővel csak arra eszméltünk, hogy már egy éve nem kap vért – pedig előtte néhány hetente szüksége volt erre. Soha ezután nem volt vérképzési problémája, a flavonoidok évtizedeken át támogatták a szervezetét.
Édesapám betegsége alatt végzett kutatómunkámnak köszönhetem a flavonoidokkal kötött barátságomat, ennek eredményeként született meg a Flavin7 Napkristály ital, amely flavonoidokat, antioxidánsokat, antocianidineket és növényi immunanyagokat tartalmaz.
Általánosságban mi az őssejt? Korlátlan számú osztódásra, önmegújulásraképes, nem specializálódott sejt, amely aszimmetrikus osztódás révén önmagáhozhasonló sejteket képez, és emellett elkötelezett utódsejteket is létrehoz.
Az őssejtek legfontosabb tulajdonsága, hogy bármilyen szöveti sejtté képesekátalakulni, akár általános regeneráló sejteknek is hívhatnánk őket.
Kétféle őssejtet különböztetünk meg, embrionális és felnőttőssejtet. A felnőtt őssejtek a szöveteinkben találhatóak, továbbá a csontvelőkben keletkeznek, raktározódnak.
A természetben a magnézium elsősorban a földkéreg kőzeteiben fordul elő, de a tengervízben is megtalálható. A növények zöld színüket a klorofillnek köszönhetik, amely egy komplex gyűrűs struktúra, központi atomja a magnézium.
A rendszertanban a gombák régebben a növények közé tartoztak, ma már azonban külön csoportba sorolják őket, mivel sejtjeik felépítése, testszerveződésük és anyagcseréjük nagymértékben eltér a növényekétől. A ma élő ismert gombafajok száma közel százezer, a még ismeretlen fajok számát akár egymillióra is becsülik.
Az emberiség több tízezer éve fogyasztja a gombákat: az ősi rituálékon a világ számos pontján alkalmazták hallucinogén drogként a transzállapotok elérése érdekében, de emellett méregként, élelmiszerként és gyógyszerként is használták és használják mai napig. A közhiedelem ellenére a gombák jelentős részben nem mérgezőek, a növényvilágban jóval több, az emberi életre ártalmas faj létezik, mint a gombák között.
Életet is menthet
A skót származású Alexander Fleming és két kutatótársa 1945-ben a penicillin felfedezéséért és nagy mennyiségben történő előállításának technológiájáért Nobel-díjat kapott. A penicillin a Penicillium notatum nevű penészgomba által termelt antibiotikum, amely képes a Gram-pozitív baktériumok elpusztítására, és számos más változatával együtt azóta is a gyógyászat fontos elemeként tartjuk számon.
Korunk civilizációs betegségei széles társadalmi rétegeket érintenek. A szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos betegségek és a túlsúly egyre gyakoribb problémát jelentenek. Ezen betegségek kialakulásának okai gyakran a táplálkozásunkra és az életmódunkra vezethetők vissza. Ha szeretnénk egészségesek maradni, táplálkozásunkba olyan anyagokat kell „becsempészni”, melyek védik érrendszerünket, semlegesítik a szabadgyökök romboló hatását, illetve hozzájárulhatnak a testtömeg csökkenéséhez.
A világ lakosságának több mint a fele nő. Így több mint 3 milliárd embert a hétköznapokban érint az intim higiénia kérdése.
Felmérések szerint, a nők 83%-a szenvedett már valamilyen nemi szervi fertőzéstől. A panaszokat kiválthatja, fokozhatja, a gyógyulást késleltetheti a nem megfelelő egészségügyi betét használata.
Ez esetekben nyújtanak nagy segítséget az anionok!
Milyen élelmiszerekben találunk flavonoidokat?
Az egészséges életmódot keresők sokat hallhattak az elmúlt években a flavonoidokról, kevesen tudják azonban azt, hogy pontosan miért is előnyös fogyasztásuk a szervezet számára, vagy hogy milyen élelmiszerekben találhatóak meg.
Flavonoid névvel olyan növényi hatóanyagokat jelölünk, amelyek nem tápanyagok, vagyis szervezetünk nem tápanyagként dolgozza fel azokat. A flavonoidok közé számos olyan anyag tartozik, amelyekkel igen gyakran találkozunk a mindennapok során – ilyen például a számos készítményben és élelmiszerben megtalálható rutin, amely az erek megerősítésében játszik nagy szerepet. Ilyen hatású a naringenin is – ezt a két növényi hatóanyagot Szent-Györgyi Albert fedezte fel, és permeabilitáscsökkentő tulajdonságaik miatt nevezte el őket P-vitaminnak. Később megcáfolták, hogy a flavonoidok vitaminok volnának, kutatásuk azonban nem rekedt meg. Napjainkban már több mint 4000 különféle flavonoidot ismerünk, amelyeket 13 vegyületcsoportra osztanak, s a legtöbben kiváló antikarcinogén, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásuk miatt ajánlják fogyasztásukat.
A flavonoidokat érintő kutatások
A flavonoidok jótékony hatásait már a '30-as évek óta ismerik, akkor azonban még nem ismerték pontos mibenlétüket és hogy hogyan fejtik ki hatásukat a szervezetben. Átfogó kutatásokat először a '60-as években folytattak.
Ekkor egy 25 éves kutatást folytattak le a szakemberek, amelynek során a lakosság élelmiszerfogyasztási szokásait és egészségi állapotát figyelték meg és vetették össze. A szakemberek azt találták, hogy azon megfigyelt emberek esetében, akiknek az étrendjében nagyobb mennyiségű flavonoid szerepel, számottevően csökkentek a szív- és érrendszeri megbetegedésekből eredeztethető halálozások.
Hogyan hatnak a szervezetre a flavonoidok?
A flavonoidok néven ismert vegyületek, melyek közé jelenlegi ismereteink szerint több mint négyezer anyag tartozik, igen pozitív hatással vannak az emberi szervezetre. Ezek a növényi eredetű anyagok kiváló antioxidánsok, s ezért elsősorban a betegségek megelőzésében játszanak nagy szerepet.
A gasztrointesztinális szakaszba kerülve a flavonoidok természetesen átalakulnak, metabolitokat hoznak létre, amelyek részt vesznek az anyagcserében. A flavonoidok jótékony hatásai jórészt ezeknek az anyagoknak köszönhetőek.
