Miért éppen a gombák?

A rendszertanban a gombák régebben a növények közé tartoztak, ma már azonban külön csoportba sorolják őket, mivel sejtjeik felépítése, testszerveződésük és anyagcseréjük nagymértékben eltér a növényekétől. A ma élő ismert gombafajok száma közel százezer, a még ismeretlen fajok számát akár egymillióra is becsülik.

Az emberiség több tízezer éve fogyasztja a gombákat: az ősi rituálé­kon a világ számos pontján alkalmaz­ták hallucinogén drogként a transzál­lapotok elérése érdekében, de emellett méregként, élelmiszerként és gyógy­szerként is használták és használják mai napig. A közhiedelem ellenére a gombák jelentős részben nem mér­gezőek, a növényvilágban jóval több, az emberi életre ártalmas faj létezik, mint a gombák között.

Életet is menthet

A skót származású Alexander Fleming és két kutatótársa 1945-ben a penicillin felfedezéséért és nagy mennyiségben történő előállításának technológiájáért Nobel-díjat kapott. A penicillin a Peni­cillium notatum nevű penészgomba által termelt antibiotikum, amely képes a Gram-pozitív baktériumok elpusztítására, és számos más változa­tával együtt azóta is a gyógyászat fontos elemeként tartjuk számon.

A gombák fogyasztása azonban elsőd­legesen nem antibakteriális célból ajánlott. A magasabb rendű kalapos nagygombákként ismert bazídiumos gombák közül rengeteg alkalmas közvetlen emberi fogyasztásra és ezek közül alig van, aminek nincs pozitív élettani hatása.

Erősíti az immunrendszert

Ha megkérdezzük a gombafogyasz­tókat, miért szerepel az étrendjükben rendszeresen a gomba akkor azt az egy­szerű választ kapjuk: mert finom. Azt sokan nem is sejtik, hogy miközben a sajátságos ízvilágú kalapos köreteket fogyasztják, az immunrendszerüket erősítik, az érrendszerüket tisztítják, a glükózháztartásukat szabályozzák, és még sorolhatnánk a pozitív élettani hatásokat. A Távol-Keleten már kétezer éve fogyasztják az enyhén fokhagyma ízű shiitake gombát, amely amellett, hogy finom csemege, számtalan egész­ségügyi probléma során alkalmazható gyógyírként. A Ming-dinasztia idején életelixírként tartották számon, és ma már Európában is „csodagombaként” tekintenek rá. Nagyon sok tudományos publikáció áll rendelkezésre a shiitake gyógyhatásával kapcsolatban. Erősíti az immunrendszert, jó hatással van a zsíranyagcserére, csökkenti a koleszte­rinszintet, ezáltal az érrendszeri beteg­ségek ellen is segítséget nyújt. Antivi­rális hatású, így az influenzaszezonban különösen hasznos a fogyasztása.

Segítség a tumor megelőzésben

A shiitake egyik legismertebb bioaktív hatóanyaga a lentinán, az eddig legrészletesebben vizsgált, gombából származó tumorgátló hatású vegyület. A lentinán hatására biológiailag aktív anyagok termelőnek a szervezetben, melyek egyrészt ösztönzik a szervezet immunrendszerének működését, más­részt fokozzák a vérben levő falósejtek aktivitását, csökkentve ezzel a daganatképződés esélyét.

Összességében elmondható, hogy ha a vasárnapi ebédhez burgonya helyett gomba kerül a tányérra, akkor nemcsak ízletesebb és színesebb kulináris élveze­tekben lesz részünk, de nyugodtabban is dőlhetünk hátra, hiszen amellett, hogy jóllaktunk, tettünk is valamit egészségünk megóvása érdekében.